Te alakítod a tereidet...

Minden döntéseddel, minden valasztásoddal.

Ahogy egyre inkább megtanulsz hű lenni önmagadhoz, külső tereid is szakrális térré válnak.

A táguló belső tér külső tágasságot hoz létre melyben döntésed és választásod számára van elég hely.
Az eddigi szűkösség és szorongás helyén a szabadság és boldogság kapui nyílnak ki.

Sokszor tűrünk. Préselődünk, szenvedünk, megértésre és türelemre intve magunkat.
Értékes része a fejlődésünknek.
De ha eléggé megszerettük azt ami fáj, amikor már nem riadunk meg az árnyképektől, eljön az idő, amikor felszabadulhatunk a nyomás alól: Az ezidő alatt összegyűlt erő megmutatja választásaink szabadságát.

És akkor új tereket teremtünk: szeretetteli, meleg otthont, elég időt és pihenést, tevékenységet melyet a kreativitás és ihletettség itat át. Teremtünk férfit aki szeret szívből, és szeret szenvedéllyel. Mélyről, igazán mélyről, csodálattal, és áhitattal. Kétségek nélkül.

De még előtte, teremtünk nőt, aki befogad... Aki bízik, és szeret.  Kinek öle és szíve a végtelen fele nyit kaput, és aki elég bátor, hogy meglovagolja ösztönvilágának vad oroszlánjait....